Kedves Károlyis Közösség!
A kárpátaljai testvériskolának szervezett gyűjtés nagyon lassan halad. 104.415 Ft gyűlt össze, ami egy ekkora iskola esetében nagyon csekély összeg (egy tanulónkra vetítve 13 Ft). Kérjük a a családokat: aki egyébként jótékonykodna Karácsonykor, és még nincs célcsoportja, az gondoljon a háború sújtotta szegény magyarokra!
A helyzet megvilágítására igencsak alkalmas ez a cikk:
https://mandiner.hu/cikk/20221214_karpatalja_haboru_utazas
Karácsony közeledtével iskolánk évről-évre segélyakciókat szervez rászorulóknak. Idén a legelesettebbek között alighanem ott vannak a háború sújtotta Kárpátalján élő magyarok is.
Beregszász mellett, Sárosorosziban van a testvériskolánk. Az ottani barátaink számára már a háború márciusi kitörésekor adományt gyűjtöttünk, de ez a tartalék már rég elfogyott. Ki gondolta, hogy ilyen sokáig húzódnak el a harcok?
Most újra gyűjtünk, kizárólag pénzügyi adományt. Ezt biztonságos csatornán juttatjuk el a sárosoroszi iskola vezetőjének. A magyar forintnak veszik a legtöbb hasznát a határ közelében.
Kérem, hogy aki szívesen adakozna, a következő eljárást kövesse: reggelente és délutánonként üvegládát helyezünk el az iskola bejáratánál, abban lehet elhelyezni a pénzadományt.
(Sajnos alapítványunkon keresztül nem tudjuk jogszerűen eljuttatni a pénzt külföldre.)
Az akció december 16-ig tart, hogy még az ünnep előtt eljusson a pénz a rendeltetési helyére.
Köszönettel: Hirmann László
Kérésemre Sebi Attila igazgató úr leírta, hogyan is élnek manapság Kárpátalján, az ő falujukban a magyarok. Levelét változatlan formában közlöm.
Kedves Laci Barátom, Igazgató Úr!
Legelőször is szeretnék köszönetet mondani Neked, a kedves kollégáknak és szülőknek azért az önzetlen anyagi támogatásért, figyelmességért, amit irántunk tettetek a háború kitörése után néhány héttel. Köszönjük szépen, hogy figyelemmel kíséritek mindennapjainkat.
Sajnos azóta a helyzet nem javult, sőt még rosszabb lett. Naponta 2-szer-3-szor van légiriadó, és akkor a gyerekekkel le kell vonulnunk az óvóhelyre. A jobbik eset, ha csak egy másfél órát vagyunk ott, de voltak esetek, hogy három órát ott kellett tartózkodnunk. Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy naponta szintén 2-szer-3-szor kikapcsolják az áramszolgáltatást és akkor megszűnik az iskolában a fűtés, étkeztetés és az internetszolgáltatás. Ez sajnos azt jelenti, hogy hideg iskolában kell tartózkodnunk. Nagyon sok édesapa elhagyta a községünket, tartva a katonai behívásoktól. A községünkben gyakorlatilag csak az idősebb korosztály és a gyerekek maradtak.
Az üzletekben minden kapható csak sajnos az árak nagyon megemelkedtek. Az iskolában a gyerekek étkeztetését ugy tudjuk megszervezni, hogy kértem segítségül a két Történelmi Egyházat, hogy nyújtsanak anyagi támogatást. A szülők segítségével fizetjük a szakácsnő bérét. Az iskola pedig megteremti a kísérleti részlegen a gyermekek étkeztetéséhez szükséges zöldségféléket, gyümölcsöket. Sajnos ilyen körülmények között telnek mindennapjaink. Bízunk benne, hogy egyszer csak vége lesz, és minden jóra fordul.
Tisztelettel: Sebi Attila, Oroszi, 2022.november 22.
