Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium
 
 
1041 Budapest, Erzsébet u. 69.      OM-azonosító: 034863            
Telefon: 06-1-369-2273 (alsó),  06-1-369-3627 (felső, gimnázium)     Email: info@kig.hu
Névadónk,nevünkhöz kötődő események, történetünk, tagozataink, hagyományaink, küldetésünk, rólunk írták, testvériskola


 
 
Névadónk

Névadónk, gróf Nagykárolyi Károlyi István


A 19. századi főúr, aki méltó volt arra, hogy iskolát nevezzenek el róla

„ Jó hazafiak, mondhatnám, kivétel nélkül, de legjobb volt közülük az öreg Károlyi István. Ezt utol nem érte egy sem közülök”. Ezt a véleményt az agg Kossuth fogalmazta meg, mikor egyszer az emigrációban felemlegették neki a magyar arisztokrata családot. Márpedig Kossuth véleménye mérvadó volt. Közismert, hogy Széchenyit is ő nevezte a legnagyobb magyarnak. Az egykori kormányzó meggondolta, kiről beszél elismerően. Károlyi István gróf nagyon is rászolgált a szabadságharc vezetőjének dicséretére.*

Károlyi István gróf – hasonlóan Széchenyi Istvánhoz – Bécsben született. /Figyelemre méltó, hogy a két jeles személy élete hányszor és hány ponton fonódott a későbbiekben össze. A grófok maguk személyes ismerősök, sőt, barátok voltak. Károlyi István grófot személyiségének formátuma, jelentősége méltóvá teszi a Széchenyivel történő összehasonlításra/.

Gróf Károlyi József és Waldstein Erzsébet fia 1797. november 18-án látta meg a napvilágot. Keresztelőjére a császárváros jelképében, a Stephansdom-ban került sor.
A gondos nevelésben részesülő fiú korán árvaságra jutott. Mindössze hat esztendős volt, mikor édesapja elhunyt. Apja végakarata szerint az özvegy – aki hamarosan újra férjhez ment – Pest-Buda, az izmosodó főváros közelében vásárolt birtokot, hogy három fiát az ország szívében, magyar hazafivá nevelhesse.
Így került 1804-ben a fóti birtok, és vele a mai Újpest területe is, a Károlyi család kezére.

A fiatal gróf tíz esztendős volt, mikor beíratták a pesti piarista középiskolába. Itt katolikus szellemben nevelkedett, és különösen fogékonynak bizonyult a történelem tanulságai iránt. Gyakorta hallhatott családja történetéről is. /A grófi címet megszerző Károlyi Sándor, a család tekintélyének megalapozója előbb Rákóczi támogatója, majd a Habsburg uralom alatt élő Magyarország egyik felvirágoztatója volt/.

1813-ban az ifjú gróf édesanyja is meghalt. A gyász nem törte meg a fiatalember eltökélt tanulni vágyását. A középiskola befejezését követően beiratkozott a pesti egyetem jogi fakultására. Természetesen nem azért tanult, hogy később a jogi pálya biztosítsa megélhetését, hiszen hatalmas vagyont örökölt, amelynek kezelését fokozatosan saját kezébe vette.
Csupán a kor arisztokrata családjaiban élő elvárás szerint művelt, tapasztalt, világlátott, igazán sokoldalú személyiséggé kívánt válni. Végzett jogászként – három év egyetem után – ezért vállalt joggyakornoki feladatokat, jegyzői munkát a királyi táblánál.

1817-ben a katonai pályát is kipróbálta, a 7. huszárezredben szolgált, hadnagyi rangig jutott. Nem sokáig szolgált csapattisztként. 1818-ban Metternich katonai attasénak, afféle hadi-nagykövetnek nevezte ki Párizsba.
Franciaország Napóleon bukását követően is Európa egyik központja, Párizs egyfajta fővárosa volt. Károlyi István gróf a legújabb szellemi irányzatokkal, a művészet és a tudomány legújabb vívmányaival és eredményeivel ismerkedett meg itt. Ugyanakkor aktív társasági élet élt: bálok, vadászatok, operalátogatások sora jellemezte ezeket az éveket. A fény városában ismerte meg első feleségét, Dillon Georgine-t. A régi francia arisztokrata család sarját Párizsban vezette oltár elé. Első gyermekük, Ede is ebben a városban született. István gróf talán akkor határozta el, hogy hazatelepül, és Fóti birtokát fellendítve teremt otthont családja számára. Második gyermekük, Erzsébet, a hosszú és fáradtságos hazautazást megszakítva, Bécsben született. A családi boldogságot két további gyermek csecsemőhalála árnyékolta be, majd végleg kettétörte a grófné, 1827-ben, egy drezdai utazás során bekövetkező halála.

A fiatalon megözvegyült, ekkor mindössze harminc éves férfi a munkába menekült fájdalma elől. Már korábban hozzáfogott birtokai modernizálásához, melynek keretén belül lótenyésztésbe kezdett. Díjat is alapított a nemes mének tenyésztői számára. Az 1825-ös nevezetes országgyűlésen Széchenyi mellé állt, maga is tekintélyes summával támogatta a tudományos akadémia megteremtését. Alapító tagja lett a kaszinónak, és a Lánchíd ügyében kirendelt bizottság is tagjai közé választotta. Adakozott a Pesti Magyar Színház céljaira is. Korántsem természetes, hogy vagyonos arisztokrataként hazája felvirágoztatásán buzgólkodott. A magyar mágnások közül sokan ez idő tájt külországban múlatták az időt, és csak az év egy-egy rövid szakaszát töltötték itthon. Károlyi István gróf maga úgy gondolkodhatott, hogy egy nép, melyet legtehetősebb fiai hagynak magára, okvetlenül szegény kell, hogy legyen.

Az aktív közéleti tevékenység mellett azért gondolt elárvult gyermekeire és saját boldogságára is. 1831-ben, Bécsben gróf Esterházy Franciska oldalán fogadott örök hűséget. Ebből a második házasságból egy újabb fiú született, aki a keresztségben a Sándor nevet kapta. (A későbbiekben ő örökölte a fóti uradalmat, és édesapjához hasonlóan sokat tett Újpest fejlődése érdekében. A városrész kórháza az ő nevét viseli). Pár év múlva kishúga is született, Mária nevű. A boldog éveket azonban újabb tragédiák árnyékolták be. Erzsébet, a gróf gyönyörű, 18 esztendős leánya lovasbalesetben elhunyt. (Az édesapa fájdalmát zárta márványba az a térdeplő alakot formázó szobor, amely a fóti altemplomban Erzsébetet ábrázolja). Négy évvel később újabb gyász borult a családra: a második feleség is elhunyt. A grófnő tüdejét támadta meg a végzetes betegség.
Az újabb veszteség fizikálisan is megviselte Károlyi Istvánt. Izomgyengeség jelentkezett lábában, olyannyira, hogy botra támaszkodni kényszerült. Nem tévedhet nagyot, aki a betegség lelki okait sejti. A megrendült földbirtokos ekkortájt vált visszahúzódó, szinte rejtőzködő emberré. Egyre több időt töltött könyvtárában, dolgozószobája magányában.

A mélyen megélt gyász sem törte meg alkotó kedvét. Uradalma a magyar földbirtokok egyik legvirágzóbbika lett, gazdatisztjeinek nyugdíjat is biztosított, hogy a legkiválóbb agrárszakembereket alkalmazhassa. Ekkortájt fordult figyelme egyik elhanyagolt birtoktest, a mai Újpest területe felé is.
A Duna mentén húzódó homokdombon, az István-hegyen (a mai Baross utca mentén) már 1831-ben szőlőt béreltek a gróftól telepesek. A hegyközség olyan ütemben fejlődött, hogy Károlyi szükségesnek tartott szerződésben rögzíteni a telepesek jogait és kötelességeit. Így született meg 1840 áprilisában Újpest alapítólevele, ettől az időponttól számítjuk a város alapítását. A dokumentumból kiviláglik a gróf korszerű, humánus gondolkodásmódja. Deklarálta, hogy birtokán élők teljesen egyenlőek, „minden hit, vallás és nemzet különbsége nélkül.”

Teremtő kedve más helyen is megnyilvánult. Második felesége halálakor határozta el a gróf, hogy méltó emlékként felépítteti a fóti templomot. A fiatal építészt, Ybl Miklóst kérte fel erre a munkára, aki hosszas, Károlyi által finanszírozott itáliai tanulmányutat követően vetette papírra az épület terveit. 1846-ban kezdődtek meg a munkálatok. Az állványok között gyorsan kibontakozott a romantikus stílusú, kéttornyú templom architektúrája.
Károlyi gróf gazdagságát jól jellemzi a tény, hogy ugyanekkor került sor a fóti kastély átépítésére, modernizálására is.

Az Európában kibontakozó forradalmi hullám megteremtette a hátteret Károlyi életének legnagyobb kihívásához, az 1848-as forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz. A történteket megelőző utolsó rendi országgyűlésen a főrendiház tagja volt, közvetlen közelről látta alakulni az eseményeket, amelyeknek a forradalmi Pesten kívül elsődleges helyszíne Pozsony volt.
A Batthyányi-kormány legtöbb tagját személyesen is ismerte, és támogatta a kabinet céljait.
Mikor Béccsel kenyértörésre került sor, ő sem habozott szembe fordulni az ausztriai házzal. Tízezer forintot ajánlott fel a szerveződő nemzeti bank céljaira. Elvállalta Pest vármegye főispáni tisztségét /ezt a pozíciót azt megelőzően a mindenkori nádor, azaz évszázadok óta Habsburg főherceg töltötte be/.
Mikor fegyveres harcra, önálló honvédsereg felállítására került sor, a magyar arisztokraták közül a legtöbbet áldozta a haza védelmére, megszervezve, felszerelve a Károlyi huszárezredet. 1848. november elején, Kecskemét környékén kezdték toborozni a végül 1.800 főt számláló alakulatot. A gróf maga volt az egység parancsnoka. Hatalmas áldozatvállalás volt a seregtest felszerelése egyenruhával, fegyverzettel, munícióval és főként harci paripákkal. A 16. számot viselő huszárezred végigharcolta a szabadságharcot. Alakulatai ott voltak Buda ostrománál, Klapka komáromi hősies küzdelménél is.
Károlyi gróf azonban nem vett részt ezekben a 49-es harcokban. Mikor 1848 decemberében a kormány Debrecenbe költözött, ő Pesten maradt. Itteni palotájában (ma a Kecskeméti utcában található irodalmi múzeum) várta be a városra törő osztrák erőket). Innen hurcolták el barátját, Batthyányi Lajos leköszönt miniszterelnököt, majd rövidesen őt magát is. Budára vitték a Helytartótanács épületébe, ahol sok hazafi raboskodott már ekkor. A hadiesemények miatt osztrák fogvatartói többször is továbbhurcolták. Megjárta Ljubljana, Olmütz, Pozsony börtöneit is. A szabadságharc katonai vereségét követően újra Pestre hozták, ahol a hírhedt Újépületben raboskodott.
Károlyi István joggal gondolta, hogy Haynau vésztörvényszéke a fegyveres harcban történő részvétel miatt a legsúlyosabb, halálos ítéletet szabja ki rá. Ezzel szemben a bíróság mindössze várfogságra ítélte. Prága közelében, az akkor Theresienstadtnak nevezett várban tartották fogva.
A komoly pénzügyi gondokkal küzdő osztrák államapparátus megértőnek bizonyult. Hatalmas váltságdíj fejében hajlandónak mutatkoztak a gróf szabadságának biztosítására. Jellemző, hogy a fóti parasztcsaládok olyannyira ragaszkodtak urukhoz, hogy maguk akarták összeadni a váltságdíjat. Károlyi István gróf köszönettel elhárította a felajánlott segítséget. Ugyanakkor felgyorsította Újpest mai területének parcellázását, hogy az így befolyó bevételekből fedezze szabadsága árát. Így sikerült kétévnyi szigorú rabság után hazatérnie.

A fogságból szabaduló gróf folytatta félbehagyott tevékenységét. A fóti templom építése átmenetileg szünetelt, amíg a kegyúr rabságban sínylődött. Most Ybl tervei alapján tovább emelkedtek a falak.

Az önkényuralom éveiben politikai tevékenységet nem folytathatott Károlyi. Figyelme ezért a kultúra támogatása, a magyar hagyományok ápolása felé fordult. 1854-ben – hosszas előkészítő munka után – fogadták el a Szent István Társulat alapító okiratát. A szervezet, melynek elnöke a gróf volt, a modern katolikus irodalom elterjesztését, támogatását tűzte ki célul. Hasonló szándékkal bábáskodott Károlyi a Magyar Írói Segélyegylet létrehozásán. Buzgólkodása felkeltette sokak figyelmét. 1855-ben maga a pápa tűntette ki Krisztus Renddel, és a kitüntetés átadását az uralkodó, Ferenc József is jóváhagyta. A következő évben a belügyminiszter, Alexander Bach írt a grófnak, hogy tenyészállataival képviseltesse a birodalmat a párizsi mezőgazdasági kiállításon.
Nem véletlen született ez utóbbi felkérés. Károlyi István továbbra is egyik szervezője, kezdeményezője volt a hazai agrárium fejlesztésének. 1857-ben elvállalta az elnöki tisztségét a Magyar Gazdasági Egyesületnek. Tovább modernizálta birtokát, mind szélesebb körben alkalmazva a kor csúcstechnológiáját, a gőzgépeket.
Mecénás szerepe sem kopott meg. Vas Gereben írónak 300 négyszögölnyi telket adott Újpesten, Ligeti Lajos festőművészt vendégül látta Fóton. 1858-ban a Nemzeti Színházat komoly pénzösszeggel támogatta.
Ausztria veresége az európai hadszíntéren (Solferino, 1859) megváltoztatta a hazai politikai élet palettáját. Bő évtizednyi önkényuralmat követően összeült az országgyűlés. Az ország forrongott: március 15-én tüntetés zajlott le Pesten, amelynek szétzavarása halálos áldozatot is követelt. Húsvétkor Széchenyi döblingi halálhíre sokkolta a közvéleményt. Károlyi István gróf Fóton gyászmisét celebráltatott barátja és reformertársa lelki üdvéért.
Az októberi diplomát követő oldódó politikai hangulatban a gróf újra vállalt politikai szerepet. Pest vármegye főispánja lett, akárcsak 48-ban. Beiktatásakor hatalmas ünnepséget szerveztek, huszárbandérium, négylovas hintó, ujjongó pestiek sorfala jellemezték bevonulását a fővárosba. A Pesti Hírlap ekkortájt írta Károlyiról: „Reméljük, hogy a köztiszteletű férfiú nemsokára kitűnő helyet foglal el a haza szolgálatában”.
Bécs azonban nem engedte kiszabadulni a magyar rebellis szellemet a palackból. Az udvar feloszlatta az országgyűlést, a vármegyék élére adminisztrátorokat neveztek ki. A leköszönő Károlyi István grófot nem kisebb személyiség, mint maga Jókai búcsúztatta, ezekkel a szavakkal: „Fogadja méltóságod a megyebizottság nevében hálás köszönetünket azon hazafiúi buzgóságért, mellyel a nemes honban mindig elől járt”. Ugyanott ezt is mondta a kor írófejedelme: „Az Isten tartsa meg méltóságodat, hogy láthassa hazánkat boldognak, szabadnak és dicsőnek”.
A provizóriumnak nevezett önkényuralom újabb háttérbe húzódást hozott Károlyi gróf számára. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy teljesen lemondott volna a közéleti szerepről. 1861-ben fáradhatatlanul dolgozott a Szent László Társulat létrejöttén. A grémium célja az volt, hogy patronálja az ortodox és iszlám vallási területen élő magyarok vallásgyakorlását.
Károlyi családi élete is nyugvópontra jutott, mikor újra megnősülve Orczy Mária bárónőhöz kötötte életét.
A kegyezés alkalmával, 1867-ben újra a politikai élet porondjára lépett. Harmadszor is elvállalta Pest vármegye főispáni tisztségét, talán csak ezért, hogy a jogfolytonosságot 1848, 1860 és 1867 között hangsúlyozza. Jelen volt Ferenc József magyar királlyá koronázásán is, sőt, lovon ülve ő vitte az országzászlót, mint a főnemesi bandérium tagja. Az ekkor 70 éves mágnás azonban már nem készült hosszú életű szerepvállalásra. Lemondott főispáni tisztségéről, mihelyst megbizonyosodott róla, hogy az ország alkotmányán nem eshet csorba többé.
Az 1860-as évek végétől véglegesen visszavonult. Nem vett részt a Szent István Társulat munkájában sem, de tekintélyes, robosztus alakja mindvégig ott állt a szervezet mögött. Egészségi állapota hullámzott, sok esetben kötötték fájdalmai ágyhoz vagy karszékhez. Ez nem tartotta vissza attól, hogy néha újra közéleti szerepet vállaljon. 1875-ben például, korelnökként, ő nyitotta meg a főrendiház ülését.
Tekintélye, sőt, nimbusza megkérdőjelezhetetlen volt. Az uralkodó család kitüntető figyelmét is magán érezhette. 1870-ben, egy hadgyakorlat alkalmával I. Ferenc József három napig volt a kastély vendége, ez alkalomból több ízben is meghitten beszélgetett a gróffal. A következő évben Károlyi a Monarchia legmagasabb kitüntetésében részesült: valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.
1877-ben, nyolcvanadik születésnapján országszerte megemlékezésekre került sor. Mindenfelé a legnagyobb tisztelet hangján emlegették az agg főurat.
Károlyi István gróf gondoskodott családjáról, birtokáról és az általa alapított intézményekről. A fóti templom fenntartására évjáradékot állapított meg. Birtokait két közel egyenlő részre osztva két hitbizományt, azaz el nem idegeníthető tulajdonrészt alapított. Első házasságából származó Ede fia így a Zemplén megyei, Fűzérradvány környéki uradalom, míg második nejétől született Sándor fia a Fót és Újpest környéki területek ura lett. Maga az idős főúr ekkor már jobbára pesti palotájában élt, csak jó idő esetén látogatott ki Fótra.
Egészégi állapota megfelelt idős korának. Orvosa homeopátiás módszerrel kezelte. (Ez a gyógymód akkortájt általánosan elterjedt, Kossuthnak, Deáknak is homeopata orvosa volt).
Felkészülten, szentségekkel megerősítve várta a halált. Utolsó kéréseinek egyike az volt, hogy kastélyában ravatalozzák fel, kedvenc kocsisa és paripái szállítsák porhüvelyét a fóti altemplomhoz. Június 12-én még egy szivart kért, de már nem volt ereje végére érni. Csendesen jobblétre szenderült.
Halálhíre gyorsan elterjedt. Temetésére zarándokoltak az emberek, eljött a miniszterelnök, Tisza Kálmán is.
Károlyi István gróf földi maradványait egy érckoporsó őrzi a fóti altemplomban. Alakját, szellemét ugyanakkor híven ápolja a város, amit alapított. Egész alakos szobra, Paulikovics Iván szobrászművész alkotása ott áll az újpesti városháza melletti téren.
Ápolja emlékét ezen felül a Károlyi István 12 ÉvfolyamosGimnázium is, amely pedagógiai programjában tömören fogalmazta meg azokat az értékeket, amelyeket a gróf maga is vallott: hagyomány és korszerű műveltség egyidejű ápolása.


*A történetet Buda Attila Gróf Károlyi István élete című munkája tartalmazza részletesen. Ez a munka ezen életrajz legfontosabb forrása volt.

Galéria
 
 
Iskolánk névadójához kötődő események

 

Rendezvények:

    -    Károlyi fesztivál, Károlyi pódium

    -    Károlyi napok

    -    Károlyi olimpia

 

Díjak:

    -    Károlyi vándorserlegek

    -    Károlyi pályázatok

    -    Károlyi érem

    -    Károlyi plakett

 
 
Az iskola története

 

HOGYAN KEZDŐDÖTT….?
A KÁROLYI ISTVÁN GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE

Gimnáziumunk tízéves jubileumot ünnepelt a 2010/2011-es tanévben, az érettségit adó gimnáziumi képzés elindulásának évfordulóját.

Galéria

 

 

 

 

 

 

 

Eljött az idő az első visszatekintésre. Úgy kell azonban tekintenünk az elmúlt időszakra, hogy ez egy fejlődési szakasz története, hiszen intézményünk múltja jóval korábbra nyúlik vissza, mint ez az évtized, és nem feledkezhetünk meg jogelőd iskoláink létéről, hagyományairól sem, hiszen belőlük született meg a mai Károlyi.


A „régi Károlyi” mely a kerület legrégibb általános iskolája volt, -bár nem ezen a néven- 1891-ben kezdte meg működését. Bizonyos ideig ugyan nem üzemelt, de a lakótelep fejlődése és az itt élő egyre több tanköteles gyermek kényelmesebb iskoláztatása miatt 1983-ban újraindították.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A növekvő tanulólétszám hívta életre a másik jogelődöt, a Virág Utcai Általános Iskolát is, mely jogilag 1986 szeptemberében indult, a tényleges beköltözés, az új épület birtokba vétele azonban januárra maradt. Az iskola 1988-ban bekapcsolódott a Zsolnay József professzor alkotta ÉKP programba.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kilencvenes években Újpestet is elérte az a probléma, ami a gyermeklétszám csökkenésével és a lakótelep „elöregedésével” szükségszerűen sújtotta az oktatási intézményeket, kérdésessé vált a fennmaradás. Ebben a helyzetben Újpest önkormányzata előre gondolkodott és „előre menekült”. A városvezetés úgy döntött, hogy leépítés helyett új értéket teremt és egy 12 évfolyamos gimnázium létrehozásával megadja a lehetőséget a két iskolának, hogy tovább éljen és fejlődjön.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2000. július 31-én született meg a döntés egy olyan intézmény létrehozásáról, melyben egységes szerkezetű, érettségit adó képzés működik. A jogelődök megszüntetése után a két iskolából létrejött a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium, tovább viselve az Erzsébet utcai intézményrész nevét, hiszen, ki lenne méltóbb arra, hogy egy új gimnázium névadója legyen, mint Újpest alapítója, Károlyi István gróf. Tevékenysége, jelleme és embersége ma is követendő példa számunkra. Az iskola vezetésével Tiszavölgyi Jánosnét bízták meg.
Az első közös tanév két külön épületben folyt, ám szükségszerű volt, hogy az egység ne csak koncepciók tekintetében, hanem fizikailag is megvalósuljon, így az önkormányzat hatalmas beruházásba kezdett és felépülhetett az aulánk. Az impozáns közös tér, melynek átadására 2002. őszén került sor, a híd szerepét tölti be, összeköti a régit a modernnel, a kisebbeket a nagyobbakkal, a „bentieket” a külvilággal. Itt kapnak helyet állandó és időszaki kiállításaink, kulturális műsoraink, hagyományos rendezvényeink. Élet tölti meg a nap minden szakában, igényes környezetet biztosítva diákoknak, szülőknek, vendégeknek.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az új intézmény legnagyobb feladata természetesen a beiskolázás volt. Mindenki nagy izgalommal várta a beérkező jelentkezési lapokat, amelyeken a saját nyolcadikosaink mellett számos más iskolából érdeklődő tanuló neve is szerepelt. Az első tanév kétszeres túljelentkezést hozott, így elindulhatott iskolánk első kilencedik osztálya Katona András vezetésével. Természetesen, mire a z új diákok elfoglalták helyüket a padokban, nevelőtestületünk hosszú tervező munkán volt túl, annak érdekében hogy kialakítson egy mindenki által vállalt közös érték és követelményrendszert, melynek kulcsszava i : egyéni törődés, korszerű műveltség, polgári értékrend. Ennek értelmében a gimnáziumi élet szerves részét képezte a legjobb általános iskolai hagyományok megőrzése és a gimnáziumi élet új kihívásainak való megfelelés.
Tudatos döntés volt, hogy első végzős osztályunk a már bevezetett új vizsgarendszer szerint tegyen érettségi vizsgát, az ennek megismerésére irányuló számos tanfolyam és továbbképzés jó lehetőséget nyújtott a szaktanároknak fejlődésre, a gimnáziumi követelményrendszer megismerésére majd elmélyítésére. Ebben a munkában mindvégig mellettünk állt és segítséget nyújtott független szakértőként Krug Ferenc, a Könyves Kálmán Gimnázium nyugalmazott igazgatója.
Tantestületünk tagjai számára kezdetektől világos volt, hogy első lépésként nekünk kell olyan színvonalú oktató-nevelő munkát végezni, mely felkészíti diákjainkat a teljesítésre, ezáltal lesznek képesek tanítványaink az igényes, magas szintű követelményeknek megfelelni. Az érettségire való felkészítés tehát abban a pillanatban el kell kezdődjék, mikor a tanuló először belép az intézménybe, és folyamatos kell, hogy legyen. Ez azonban nem lehet csupán vizsgaközpontú, hiszen a gimnázium feladata a művelt, értelmiségi pályára készülő fiatalok nevelése. Ehhez a tantárgyi ismeretek mellett szemlélet, műveltség átadására is szükség van, így az egyetemekre, főiskolára készülő fiatalok úgy távoznak tőlünk az érettségi bizonyítvány birtokában, hogy tisztában vannak azzal, tudni öröm, a tanulás érték, az érdeklődés elengedhetetlen, a befektetett energia kifizetődik.
A tagozat létszáma évről évre gyarapodott. Az első évben indított egyetlen kilencedik osztály szintén tervezett volt, lépésről lépésre szembesültünk a kihívásokkal, hiszen a tantestület többségének tíz évvel ezelőtt még igen kevés középiskolai tapasztalata volt. A második évtől kezdve folyamatosan két párhuzamos osztályt indítottunk, melyek osztályfőnökei szoros együttműködéssel nemcsak osztályközösséget, évfolyamot is építettek. A tagozat jelenlegi összlétszáma nem haladja meg a 250 főt, így mondhatjuk, hogy barátságos, még családias légkörben tanulnak diákjaink, a személyes törődés által olyan többletet kaphatnak tanáraiktól, melyek tartást adnak az iskolán kívüli világban is. Jellemző a jó tanár-diák kapcsolat, ami az őszinteségben, a kölcsönös segítségben és egymás tiszteletében nyilvánul meg. Itt kulcsszerepe van az osztályfőnöknek, akinek az a feladata, hogy olyan közösséget teremtsen, ahol az egyéni tehetség a legmagasabb szinten kibontakozhat.
Az évek előrehaladtával egyre több eredménnyel büszkélkedhetünk. Tanulóink sikerrel veszik az akadályokat, nyelvoktatásunk sikere a számos középfokú nyelvvizsga angol és német nyelvből, melyek közé nagy örömünkre néhány felsőfokú eredmény is bekerül. Az emelt szintű érettségiken sem kell szégyenkeznünk, hiszen diákjaink rendszeresen ott vannak és hozzák a várt eredményeket. Mindezeknek köszönhetően már szép számmal járnak Károlyiban érettségizett diákok az ország legjobb egyetemeire is.
A fejlődés nemcsak a diákságot érintette az elmúlt 10 évben, hanem az iskola egészét, a tantestületet is. Kollégáim jó példával járnak elől az élethosszig tartó tanulás tekintetében. Tanítónőink alapdiplomájuk mellett speciálkollégiumokkal rendelkeznek, többeknek tanári diplomájuk is van, átlátják az általános iskolai oktatás egész rendszerét és biztos alapokat adnak kisdiákjaiknak az alsó tagozaton. Emellett hatalmas energiát fordítanak a tehetséggondozásra, a sportra, egészséges életmódra és a művészeti nevelésre. Értékelési rendszerük szerteágazó, egyénre szabott, színvonalas. A felsőbb évfolyamokat oktató pedagógusok nagy része több diplomás, jogosult emelt szintű érettségin vizsgáztatói feladatok ellátására. Nyelvtanáraink egy része nyelvvizsgáztató tanárként is tevékeny. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők többsége mellett többen elvégezték a közoktatási vezetőképzőt, így ráláthatnak az oktatás egészére. Jelenleg 5 fő láthat el érettségi vizsgaelnöki feladatokat, ezáltal betekintést nyerve más oktatási intézmények munkájába, tapasztalatait a gimnázium érdekében hasznosíthatja. Az iskola több ízben volt emelt szintű érettségi vizsgaközpont, melynek feladatait jól teljesítette.
A sokéves kitartó minőségi munka meghozta eredményét. Jelentkezőink száma évről évre nő, egyre többen hallanak rólunk, mivel gyakran kilépünk iskolánk falai közül, részt veszünk Újpest város rendezvényein, közéletében és magunk is élen járunk a hagyományteremtésben és a hagyományápolásban. Gimnáziumunk az elmúlt tíz év során a kerület egyik meghatározó oktatási és kulturális intézményévé vált, a szülők, a diákok, a többi iskola és a fenntartó által is megbecsült, elismert középiskolák sorába emelkedett.
(A cikk elkészítésében nyújtott segítségéért szeretnék köszönetet mondani Tiszavölgyi Jánosné Évának, iskolánk címzetes igazgató asszonyának)
Takács Judit

 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részlet a 2013-ban az ÉKP-s iskolák alamanachjába írt szövegből

Iskolánk a mai 12 évfolyamos szerkezetben 2000 óta létezik. A jelenlegi tantestület két általános iskola fúziójaként jött létre. A Károlyi István Általános Iskola 1983-ban, a Virág Utcai Képességfejlesztő Iskola pedig 1986-ban nyitotta meg kapuit egymás tőszomszédságában. Az előbbiben 1985-től vezettük be a NYIK-programot az alsó tagozaton, az utóbbiban pedig eleve az ÉKP-program szerint indult el a tanítás. Mindkét program bevezetésében kulcsszerepet játszottak az akkori vezetők és helyetteseik, akik motiválták kollégáikat a szakmai megújulás irányában.(Tiszavölgyi Jánosné és Vámos Mária, valamint Ágai Emil és Blaskovics Lászlóné). A tantestület vállalkozó tagjai nagyon sokat köszönhettek az első továbbképzéseknek, melyek messze túlmutattak az akkori pedagógiai gyakorlaton.
Ez váltotta ki a nehézségeket is. A szokásosnál jóval nagyobb felkészültséget igénylő program fogadtatása nem volt teljes körűen pozitív. Az idők során azonban az alapvető szemlélet, a módszertan és az értékközpontúság lassan közkinccsé vált, elterjedt, annak ellenére, hogy névleg ezt nem vállalta fel mindenki. Nem is kellett, a NYIK és az egyéb tanítási módok békés egymás mellettiségben működtek, és működnek ma is az alsó tagozaton. Jó néhány évig folytatódott a NYIK a felső tagozatban is, évfolyamonként 1-1 osztályban.
2000-ben, a két iskola tantestületének egyesítésekor szinte probléma nélkül sikerült rövid idő alatt alkalmazkodni a helyzethez. A kollégák mindent megtettek a mielőbbi teljes együttműködésért, az állandó megújulásért, és egy idő múlva már nem annak volt elsősorban jelentősége, hogy ki honnan jött, hanem annak, hogy ki mit tud tenni a szakmai fejlődésért, az iskola egyre egyértelműbb népszerűségének megőrzéséért.
2009-ben bekapcsolódtunk az országos olvasáskutatási programba 3 osztállyal. Eredményeink figyelemre méltóak voltak, és sokat tanultunk általa. Ebben a munkában szakmai vezetőként Veszprémi Ildikó, koordinátorként és kipróbáló tanítóként Márkus Csilla vett részt, akik maguk is részesei voltak az egykori bevezetésnek. Kipróbáló tanító és tanár volt még a kutatás keretében Györkös Bernadett és Molnárné Mészáros Judit.
Évek óta kiemelkedő eredményeket érünk el a tehetséggondozásban. Különösen a különböző sportágak és a művészeti tevékenységek területén (ének-zene, versmondás, mesemondás, vizuális kultúra, színjátszás) feltűnő diákjaink folyamatos teljesítménye, de a 3. osztálytól felfelé egyre több szaktárgyi területen is sikerrel vállalják fel a megmérettetéseket a különböző versenyeken, pályázatokon.
A tantestület nagyobb része minimum 15 éve dolgozik iskolánkban, harmonikus együttműködésben egymással. Saját képzettségüket és tehetségüket a legnagyobb mértékben kamatoztatják a fejlesztésben. Ők mindnyájan meghatározó személyiségek intézményünk történetében.

 

Galéria


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszprémi Ildikó igazgatóhelyettes

 

   
 
Tagozatok bemutatása

 

    Alsó tagozat

 

    Felső tagozat

 

    Gimnázium

 

 
 
Hagyományaink

Nemzeti, családi, és iskolai ünnepek, megemlékezések:

 

Tanulmányokkal összefüggő:

  • Erdei iskola
  • Színjátszó tábor
  • Múzeumi órák
  • Városismereti és honismereti séták
  • A Víz napjától a Föld napjáig tartó természet - és környezetvédelmi rendezvénysorozat
  • Jeles napok rendezvényei
  • Tanulmányi versenyek
  • Elsősök ünnepélyes fogadása
  • Összevont szülői értekezlet a leendő elsősök szülei részére
  • Összevont szülői értekezlet az 5. évfolyamba lépő gyerekek szülei számára
  • Összevont szülői értekezlet a 9. évfolyamba lépő gyerekek szülei számára

 

A diákélet szervezeti élete és szórakoztató rendezvényei:

 

Beiskolázással összefüggő hagyományok:

 

 

 

 

 
 
Küldetésünk

Katona András: Az iskola pedagógiai hitvallása

Kivonat a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium eredeti pedagógiai programjából


Az iskolai nevelő-oktató munka alapelveiről

Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy az állandóan változó működési és közoktatási feltételek ellenére is maradandó szellemi alapokra épült a gimnázium szakmai arculata. E koncepció alapgondolatát a magyar oktatási tradíció értékeinek megtartása és a korszerű pedagógiai törekvések harmonizálása adja. Károlyi István életművének több mint száz éven átívelő üzenete iránytűként szolgált és ma fontosabb, mint valaha. Intézményünk rangját növeli az a körülmény is, hogy öreg falai között, kisebb megszakításokkal 1891 óta folyik oktatás.
A nevelőtestület a pedagógiai cél- és feladatrendszer megfogalmazásakor figyelembe vette a korunkban lejátszódó bonyolult társadalmi, kulturális változásokat is. Valós társadalmi szükséglet van olyan iskola iránt, amelyikben a szemléletformáló nevelés és oktatás utat mutat a fiataloknak az információrobbanás korszakában a lényeges és lényegtelen, az érték és az értéktelen közötti választásban. A szülők elvárják, hogy az alma mater törődése akadályozza meg a sodródást, segítse a fiatalokat a társadalmilag és önmaguk számára is értékes célok megtalálásában s azok eléréséhez szükséges tudással vértezze fel őket. Iskolánk a személyiségközpontú pedagógiával, az erkölcsi neveléssel és a barátságos, demokratikus légkör megteremtésével, a fiatalokkal való fokozott törődéssel, kedvező feltételeket teremt az emelt szintű érettségi megszerzéséhez és ezzel jó alapokat biztosít a felsőfokú tanulmányok folytatásához. A tanári kollektíva és az iskolánkba járt sok kedves, értelmes gyerek együttműködésének eredményeként elmondhatjuk, hogy tanítványaink sokasága sikeres hallgatója csaknem valamennyi fővárosi egyetemnek.
Az elképzelések megvalósítása érdekében az intézmény tanári kollektívája részletes pedagógiai programban fogalmazta meg konkrét céljait és feladatait.


Részletek a pedagógiai programból:

Nevelés és oktatás:


"A kedvező iskolai légkörben az alma mater egyik fő feladata, hogy erkölcsi kisugárzásával, jellemformáló neveléssel segítse a fiatalokat életcéljaik megválasztásában, ismereteik társadalmilag hasznos irányban történő mozgósításában. A nevelés - oktatás harmóniája akkor valósul meg, ha az alapozó és korszerű ismeretek közvetítését áthatja egyfajta humanizáltságra törekvés. Fontos az önállóság és az öntevékenység kialakítása, az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kiművelése.
Ennek a műveltségi anyag egészére kiható jelentése, hogy az oktatásban kiemelten jelenik meg az igazságot kutató, az értéket teremtő, önmagával is viaskodó ember, a maga természetességében, szépségében és életigenlésében."


 

Műveltség és fejlesztés:


"... a globalizálódó világban, a nemzetközi kommunikáció robbanásszerű terjedésekor soha nem volt fontosabb, hogy a fiatalok ismerjék az egyetemes kultúra örök értékű, kimagaslóan fontos értékeit és eseményeit. Az iskola éppen a fontos ismeretek könnyebb elsajátítása, megszerzése és felhasználása érdekében fejleszti tanítványai eszköztudását, készségeit, képességeit. Az iskola napjaink korszerű informatikai, társadalom - és természetismereti tudását ötvözi az igényes humán műveltségtartalmakkal és gondolatgazdasággal.
A széles műveltségi alapokon nyugvó gimnáziumi oktatási tradíció lényege, hogy ablakot nyit a világra. Az iskola szemléletet formál, életpálya választásában segít, kritikai gondolkodásra, alkotásra, folyamatos önképzésre, továbbtanulásra ösztönöz. A fiatalokat az önmegvalósítási-, önkifejezési törekvéseiben az értékek keresésére illetve új értékek teremtésére sarkallja."


 

Nemzeti önbecsülés és Európaismeret:


"A gimnázium alapvető feladatának tartja, hogy a nemzeti identitástudat formálása mellett tanítványaival megismertesse a Kárpát-medence és Európa más népeit is. Különösen fontos a soknemzetiségű hazánk, és sokféle felekezetű kulturális érték, hagyomány tisztelete és szeretete. Ezzel fejlődik tolerancia- és empátiakészségük is. A fiataloknak tudatosan kell törekedniük a felelősségteljes véleményformálásra, sőt akár tettekre is az ország javára.
Napjaink multikulturális és globalizációs hatásai szükségessé teszik, hogy a műveltségi anyag minden részében megjelenjen az európai népek történelme, hagyományaik és eredményeik ismerete. A gyerekek többsége megérti, hogy magyar állampolgárként azzal szereznek elismerést Európában, ha majd felnőttként megtalálják a sajátosan magyar válaszokat korszakunk társadalmi, tudományos és gazdasági kihívásaira."
 

 

Munkakultúra és demokratizmus:


"A felelősségteljesen gondolkodó "iskolapolgárok" jó eséllyel válnak a társadalmi kérdések iránt nyitott, a másságot elfogadó, az eltérő érdekeket tárgyilagosan mérlegelő állampolgárokká. A megfelelően előkészített és az életkori sajátosságoknak megfelelő döntési helyzetekben a tanulók képesek a konstruktív véleményalkotásra, saját életük tartalmasabbá tételére.
Az állampolgári ismeretek alapjainak a megismerésén túl a műveltségi anyag és a módszerek akkor támogatják a demokratikus attitűd kialakulását, ha az minden elemében rámutat az alternatívákra, az emberi döntési helyzetekre; és az ismeretszerzés technikája elmélkedésre, vitára, érvek és ellenérvek kifejtésére késztet, lehetőséget ad a döntések mögötti emberi indítékok megértésére, értékelésére."

 


Egyén és közösség:


"Az iskola gazdag tanulói tevékenységrepertoár fenntartásával biztosítja a tanulók adottságaihoz igazodó sokoldalú, a fiatalabbaknál játékosabb, a nagyobbaknál komolyabb feladathelyzeteket. Az egyénileg sikeresen megoldott feladatok a fejlesztő hatásukon túl, mindenkiben erősítik az önbecsülést s új feladatok leküzdésére ösztönöz. A játékos csapatmunkában, versenyekben, osztály- és iskolaközösségi feladatokban fejlődik együttműködési és toleranciakészsége, vágy ébred benne a valahová tartozás iránt, és miután érettebb korban megerősödött az önmagáért és másokért érzett felelősségérzete, akkor válik csak igazán alkalmassá a családi életre, a nemzeti hagyományok ápolására. A gimnázium felelősséget érez tanítványai család- és gyermekszeretet életérzésének kibontakozása iránt."



Teljes értékű egészséges élet, tiszta környezet:


"Teljes értékű életre csak az az ember képes, aki harmóniában él természeti és társadalmi környezetével, és főleg önmagával, amelyre akkor van leginkább esély, ha az iskolai és azon kívüli környezetében a képességeivel arányos feladat- és élethelyzetek érik. Ha a célkitűzései arányban állnak pillanatnyi helyzetével, tudásával lelki teherbíró képességével örömmel tölti el saját életereje, jó fizikuma, képes szeretetet adni, és másokét befogadni. Otthonosan mozog úgy az emberi kapcsolatokban, mint a természeti és tárgyi környezetben.
A magasabb évfolyamba járóknak tudatosan kell törekedniük konfliktusaik felismerésére és leküzdésére, személyiségük mozgósítására reális céljaik elérésére. Képesnek kell lenniük segítséget adniuk és kérniük. Fel kell ismerniük a lelki békéjüket, és egészségüket fenyegető élethelyzeteket. El kell utasítaniuk a függőséget okozó szereket, károsító drogokat, alkoholt és dohányzást.
A fiataloknak meg kell érteniük, hogy "az egészség állapota az nem a betegség hiánya". A tiszta környezet, a mozgás öröme és az egészséges életmód az életfilozófiájuk egyik lényegévé kell, hogy váljon."



Melléklet:

Hagyományápolás iskolánkban - Károlyi István gróf szobrának megkoszorúzása 2010. november 15-én. A virágokat elhelyező tanulók mellett Rádi Attila, Újpest alpolgármestere és Károlyi Erzsébet asszony

Galéria
 
 
Rólunk írták

Rólunk írták - Névtelenül idézzük

 

"Köszönöm azt a hihetetlen diákcentrikus, pozitív és nyitott nevelést és oktatást, ami az intézményetekben folyik. Köszönöm, hogy mindig mindenki odafigyelt arra a tanév során, hogy ne a kudarcok, hanem a sikerek vezessék őt előre annak ellenére is, hogy nem tartozik az osztály élmezőnyébe. Köszönöm, hogy nyugodtan engedhetem el iskolába minden egyes nap, mert tudom, hogy jó helyen van; sokat nyílt a világra, egy év alatt sokkal nyitottabbá és határozottabbá vált, mint az iskolás évek alatt eddig bármikor."

 

„Az iskolában eltöltött 8 év tapasztalata, erősít meg bennünket arról, hogy ezt az iskolát gyermekünk számára a leginkább megfelelőnek tartjuk. Feltételezzük, hogy majdani tovább tanulási szándékát is leginkább biztosítani hivatott gimnáziumuk, ismerve a szaktanárok felkészültségét, segítő szándékát, kiváló pedagógiai érzékét.”

 

„Akik ismernek minket, tudják, hogy gyermekünk születése óta sok kihívással küzd mozgásában, egyes készségekben. Négy éven át megadtak minden segítséget neki annak érdekében, hogy ő is egy lehessen a sok közül rendszertől, szabályoktól függetlenül. Ne leereszkedő elnézésre és kegyelem kettesekre gondoljatok. Ettől jóval többet kapott. Figyelmet és alkalmazkodást, ha kellett egyéni beszámolási rendet és módot, ha kellett sajátos tanrendet. Igazi integrációt, befogadást, lehajolás helyett felemelést.

Egy fogyatékkal küzdő ember mindig egy környezeti lakmuszpapír. Megmutatja a mélyben élőt, kihozza a környezetéből a legjobbat ugyanúgy, mint a legrosszabbat. És mi ebben az iskolában a legtöbbször csak a legjobbat láttuk megjelenni, mert mi emberek tudunk hazudni, de a lakmuszpapír nem. Ezt kaptuk szinte minden tanártól, ezt kaptuk az osztálytársaitól. A legtöbbet, amit kaphatott.

Hogy egy lehessen a sok közül.”

 

„Fiam ezt a Gimnáziumot nevezte meg első helyen a továbbtanulások céljából. Ennek oka, hogy a nyíltnapon olyan barátságos és céltudatos tanárokat és iskola légkört tapasztalt meg, hogy minden más iskola háttérbe szorult. Az iskola nagyon megnyerte a tetszését. A feleségem és én tetszésemet is elnyerte az iskola. Szimpatikus volt, amit az iskolai tájékoztatón láttunk, hallottunk. Több barátunknak jár oda a gyermeke és csak javasolni tudják.”

 

„Gyermekem első helyen jelölte meg az Újpesti Károlyi István Ált. Isk. és Gimnáziumot. Első benyomás alapján a legszimpatikusabb intézmény volt az összes iskola közül, amit megjelölt.”

 

„Gyermekemnek az iskolájuk pozitív légköre, a tanárok közvetlensége, kedvessége, a diákok segítőkészsége nagyon megtetszett. Ezért is jelöltük meg első helyen ez a gimnáziumot.”

 

„Megjegyezni kívánom, hogy fiam magasabb pontszámú központi írásbeli eredménnyel is a Károlyi gimnáziumba kívánt volna jelentkezni, mivel a korábban tett látogatása az iskolában, jó benyomást nyert. Középiskola kiválasztásánál több szempontból is iskolájuk nyerte el tetszésünket.”

 

„Gyermekem a középiskolai felvételi eljárás során elsőként az Önök intézményét jelölte meg. Férjemnek, aki korábban az Ady Endre Művelődési Központban dolgozott, az intézményi kapcsolatok során rálátása volt az Önök tanintézményében folyó magas színvonalú és kulturális tevékenységekre, ezért örömmel támogattuk választását.”

 

„Voltunk Önöknél nyílt napon is, és nagyon megnyerte az iskola a tetszésünket.”

 

"Sok jót hallottam és olvastam már intézményükről, beszélgettem egykori diákokkal, s mindig álmodoztam róla, hogy egyszer - ha már tanulójuk nem lehettem - tanári közösségük tagja lehessek. Élmény lehet itt oktatni, ezt nem csak a kötelező illem és tisztelet íratja velem. Nagy tanítási gyakorlattal és középvezetői tapasztalatokkal rendelkező magyar-történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár vagyok. Gondolom, már tervezik a jövő tanévet, ezért jelentkezem időben. Ha szükség lenne elkötelezett munkámra, kérem, értesítsenek! Előre is köszönöm, eredményes vizsgáztatást kívánok!"

 

„Pedagógus lévén pontosan tudom, milyen sok múlik a jó beiskolázáson, ezért ragadom meg a kérelemírás – végsőnek tűnő – lehetőségét is. Választásunkat alapos tájékozódás előzte meg. Mivel tíz éve a XIII. kerületi Németh László Gimnáziumban tanítok magyart, filozófiát és etikát, elmondhatom, hogy tisztában vagyok a fővárosi gimnáziumok rangsorával, különösen azokéval, amelyek nem vagy nem csak hagyományos négyosztályos képzést folytatnak. Ezek sorában a Károlyi Gimnázium előkelő helyet foglal el versenyeredményeik, sokoldalú tehetséggondozó tevékenységének köszönhetően. Ennek tudatában nyugodt szívvel bíznánk Nóra oktatását a gimnázium tanáraira. Természetesen informális úton is eljutott hozzánk az iskola jó híre. Elsőként Kiss Anna Veronika közoktatási szakértő, a Károlyi egykori tanára ajánlotta figyelmembe a gimnáziumot, akitől tavaly májusban örököltem meg a Magyar Filozófiai Társaság Érdekvédelmi Csoportjának tagságát. Később Varga Zsoltné, a Károlyi jelenlegi tanítónője, akinek mindkét nagyobb gyermekét tanítottam a Németh László Gimnáziumban, erősített meg abban, hogy a választott iskola minden szempontból ideális volna lányom számára. Lányunkat kezdettől fogva abban a szellemben neveljük, hogy a tanulás, tudás nemcsak az érvényesülés kikerülhetetlen útja, hanem örömforrás is; mi, szülők magunk is az élethosszig tartó tanulás példáját testesítjük meg.”

 

„Kisfiunk a Rózsaligeti bölcsödébe járt. Nap, mint nap megtapasztaltuk az Önök iskolájának jelenlétét, láttunk hogyan törődnek a gyerekekkel a kinti foglalkozások alkalmával, pl.: korcsolyapálya működtetésével a téli időszakban. Több alkalommal is lehetőségünk nyílt arra, hogy az iskola épületét belülről is megszemléljük, hogy a gyermekek munkáiból kiállítást szerveznek, amivel elismerik erőfeszítésüket, és a gyermekekben erősítik az önbizalmat. A nyílt nap még egyértelműbbé tette hozzáállásukat, és még jobban elköteleződtünk amellett, hogy szeretnénk gyermekünket ebbe az iskolába járatni.”

 

„Feleségemmel részt vettünk a február 14-i nyílt napon és mind az iskola légkörét, mind az általunk látott pedagógusok gyermekekhez való hozzáállását nagyon megnyugtatónak találtuk, illetve megismerkedhettünk a pedagógiai programmal, amely szintén rendkívül kedvező benyomást tett ránk.”

 

„Szeretném megemlíteni kisfiunknak a Károlyihoz fűződő személyes pozitív élményeit is, melyeket egyrészt az iskola által szervezett nyílt napon szerzett, másrészt pedig a hétvégi családi korcsolyázások során, a Károlyi korcsolyapályáján. Újpesti pedagógus családi múltunkra hivatkozva bízom Polgármester Úr jóindulatú válaszában.”

 

„Én újpesti pedagógusként az Aradi óvodában dolgozom óvónőként már 23 éve, tudom milyen fontos, hogy egy olyan helyen töltse el a gyermekem életének egyik legfontosabb szakaszát, ahol jól érzi magát és ahova szívesen jár, így nagy örömömre és megnyugvásomra szolgálna, ha ő is bekerülhetne a Károlyi kis elsősei közé.”

 

„Az iskola jó híre, velünk azonos értékrendje és az ismerőseinktől hallottak alapján biztosak vagyunk abban, hogy gyermekünk itt a legjobb nevelésben és oktatásban részesülne.”

 

„Nagyon jó tapasztalattal jöttünk el a nyílt napról is, szimpatikus volt az iskola légköre, a bemutatkozás. Lányomnak annyira megtetszett az Önök intézménye, hogy meg is cseréltük időközben a jelentkezési sorrendet és a Károlyi István Gimnáziumot jelöltük meg első helyen.”

 

„Választásunk továbbra is azért esett az iskolára, mert a nyolc év alatt megtapasztaltuk a gyermekközpontúságot, a magas szintű oktatást-nevelést és a biztonságot.”

 

 

   
 
Testvériskola

 

Sebi Attila
Igazgató Úrnak
Sárosoroszi Általános Iskola
Kárpátalja


Tisztelt Igazgató Úr!

Mélységes hálával köszönöm azt a kitüntető vendégszeretetet, amellyel iskolánk diákjait fogadták május 6-án. A találkozón készült fényképfelvételek magukért beszélnek. Nagyon hangulatos lehetett a műsor, amelyet az Önök iskolájának kertjében szerveztek, roppant finom lehetett az ebéd, amelyet kollégáim és diákjaink elfogyaszthattak az Önök körében.

Munkatársaim úgy nyilatkoztak, hogy olyan szeretettel fogadták őket, mintha haza mentek volna. Köszönöm Önnek, munkatársainak és az egész oroszi iskolának ezt a kedvességet. Bízom benne, hogy a kapcsolat a két iskola, a Károlyi és az Önök intézmény között a jövőben is fennmarad és gyarapszik személyes találkozók alkalmával.

Amennyiben szívesen megtekintenék a látogatás során készült képeket, azt megtehetik: www.kig.hu/határtalanul.

Tisztelettel üdvözlöm:

Hirmann László Újpestről, a Károlyiból


2013 májusában ismét látogatást teszünk testvériskolánknál, Kárpátalján. A témában az alábbi levélváltás született.

Sárosoroszi Általános Iskola
Sebi Attila igazgató


Tisztelt Igazgató Úr!

Régen nem adtam hírt magunkról, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumról, de nem felejtettük el Önöket. Ebben a tanévben újra szeretnénk meglátogatni iskolájukat.

Bizonyára hallott a Határtalanul c. magyarországi pályázatról. Ezen iskolánk elindult, és nyert is, mégpedig tanulmányi kirándulást.
Május 6-án, ami egy hétfői nap, 60 diák és 6 tanár utazik busszal Kárpátaljára. A tanulók 7. évfolyamosak, tehát 13-14 évesek. Összesen négy napot töltenek az országrészben, szállásuk van Nagydobronyban, az ottani református líceum kollégiumában. (Ott kapnak teljes ellátást is).
Ami Önöktől kérek, nagy tisztelettel: fogadják kirándulóinkat május 6-án, délután, 14.00 körül. (Remélem, addigra ott lesznek, mert reggel indulnak Budapestről, és dél körül Beregszászon sétálnak körbe).
Hangsúlyozom, hogy nem más a céljuk, mint egy-két órás látogatás Sárosorosziban. Körbejárnák a faluközpontot, a szép Szent Anna templom és a hősi emlékmű környékét, és végigsétálnának az iskolán.
Egy feladatot vállaltunk a pályázatban: információs anyagot viszünk arra a szép falszakaszra, amely a lépcsőházukban a magyar zászlót és a himnuszt is bemutatja.
Szeretnénk, ha ott megjelenne Károlyi István gróf fényképe - ha csak átmenetileg is - aki a mi iskolánk névadója, de egyébiránt derék magyar úr volt, Széchenyi István barátja, és huszárezrede élén harcolt az 1849-es szabadságharcban.

Kéréseink is lennének:
Semmiféle olyan szervezkedésre ne kerüljön sor, ami Önöknek költséget vagy különös fáradtságot jelent! Nem vendégségbe, hanem baráti látogatásra érkeznének diákjaink!
Szükség lenne egy pontos diáklétszámra, életkor-megjelöléssel, mert utazóink egy-egy praktikus, de szerény ajándékcsomagot vinnének minden diáknak.

Tisztelettel várom válaszát, hogy a jelzett nap alkalmas-e Önöknek? Kérem, azt is írja meg, ha bármilyen javaslata, felvetése van a látogatással kapcsolatban!

Üdvözlettel: Hirmann László
igazgató

P.s.: Levelem másolatát eljuttatom azoknak a munkatársaimnak is, akik szervezésben, az utazásban részt vennének.



Tisztelt Hirmann László Úr!
Megkaptam az email-jét. Szeretettel várjuk Önöket, szívesen megismertessük az Önök diákjainak kicsiny falunk és iskolánk nevezetességeit, hamarosan küldöm Önnek a névsort a gyerekekről, előre is köszönjük szépen az ajándékokat a gyerekek nevében.
Tisztelettel és Üdvözlettel:
Sebi Attila iskolaigazgató




2010. december 22-én meglátogattuk testvériskolánkat a kárpátaljai Sárosorosziban. Az autóbusz hajnali hat órakor indult az iskola udvaráról. A jármű utasai voltunk: Kántor Judit tanárnő, Takács László és Hirmann László.
A buszban halmoztuk fel mindazokat a holmikat, amelyeket az elmúlt hetekben az iskolába az adományozók behoztak. A beregsurányi határon való átkelés nem volt zökkenőmentes, de végül némi segítséggel átjutottunk a rakománnyal.
Körülbelül délre értünk Sárosorosziba, ahol az iskola épületében Sebi Attila igazgató úr fogadott bennünket. Kipakoltuk a dobozokat és a zsákokat, majd körbejártuk az iskolát. Ott december 22-én, sőt, még 23-án is van tanítás. (A pravoszláv karácsony későbbi időpontja miatt viszont csak január 10-én mennek először iskolába a gyerekek).
Fényképeket készítettünk a gyerekekről és az iskoláról, majd a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium és a Sárosoroszi Magyar Iskola nevében aláírtunk egy megállapodást a további együttműködésről, a testvériskolai kapcsolatról.
Sebi Attila igazgató úr és kedves családja megvendégeltek bennünket otthonukban, nagyon finom ebédet kaptunk. Ezt követően egy rövid sétát tettünk a 900 fős, színmagyar lakosságú faluban. Benéztünk a Szent Annáról elnevezett katolikus templomba is, amely már karácsonyi díszben pompázott.
Sötétedéskor indultunk haza. Benefalun még megálltunk lefotózni a fiatornyos református templomot, majd némi határátkelési várakozás után, a leszálló ködben hazautaztunk. Este kilenc órakor értünk vissza az iskolához.
A sikeres utazásért köszönettel tartozunk:
- Takács László úrnak, a 4. osztályos Takács Kristóf édesapjának, aki vállalkozott a kisbusz vezetésére, és vidám útitársunk volt.
- Kántor Judit tanárnőnek, aki osztályozta és csomagolta az ajándékokat, Bassola Ildikó segítségével.
- Porcsalmy László úrnak, a Johannita Segítő Szolgálat elnökének, aki térítésmentesen adta oda a szervezet furgonját az utazáshoz.
- Molnár Béla volt KDNP-s országgyűlési képviselőnek, aki megszervezte a határon való átjutást.
- A Czeti-Ghira család tagjainak, akiknek pénzadományából fedeztük az üzemanyagköltséget.
- Mindazoknak, akik adományaikkal támogatták utunkat.
- Sebi Attila igazgató úrnak és családjának a szíves fogadtatásért.

Az alábbi holmikat vittük a kárpátaljai iskolába:
    3 db számítógép
    3 db monitor
    8 zsák ruha
    5 zsák plüssjáték
    3 zsák műanyag játék
    1 zsák táska
    2 zsák sportszer (1 pár görkorcsolya + labda)
    1 doboz videófilm
    5 doboz „vegyes” – lányoknak
    23 doboz könyv (mese, regény, tankönyv)
    6 doboz írószer
    5 doboz édesség
    1 doboz füzet
    2 doboz újság, folyóirat
    3 doboz társasjáték

Bízunk benne, hogy a kárpátaljai utazásnak lesz még folytatása. Talán egyszer arra is lesz mód, hogy sárosoroszi gyerekeket fogadjunk újpesten.

A szervezők

A mellékletben az utazás során készült képek láthatók


Adomány a testvériskolánknak

 

 

Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium
Bejelentkezés