2012. szeptember 20.

Mindenki énekelt szeptember 14-én az alsó tagozaton, amikor megemlékeztünk a magyar dal napjáról. Kivonultunk az iskola aulájába, és minden évfolyam bemutatott egy dalt a többiek előtt. Az elsősök bemutatkozását különösen nagy taps fogadta, annál is inkább, mert ők kezdték a közös produkciót aznap. Ők, akik akkor mindössze két hete voltak iskolások. Egységesen, tisztán, szépen és örömmel daloltak. Jó volt hallani, - őket és a többieket is.
Különös varázsa van annak, amikor 76-78 gyerek egyszerre énekel. Pláne. amikor kánonban (két szólamban) is vállalkoznak erre, mint ahogyan a harmadikosok tették ezúttal.
Az igényes, szép éneklésnek nagy hagyománya van iskolánkban, köszönhetően a hozzáértő énektanításnak. Köszönet és elismerés illeti a tanítókat, akik évről-évre jó alapot adnak ahhoz, hogy a gyerekek többsége igazán szeressen énekelni. és hogy az e téren tehetséges tanulók szívesen lépjenek közönség elé is a különböző rendezvényeken, versenyeken. Eredményeink kerületi, sőt olykor budapesti és országos szinten is említésre méltók. Büszkék vagyunk rájuk.
A legnagyobb dolog mégis az, hogy sohasem volt még probléma, hogy az iskolai énekversenyre ne lett volna elég jelentkező, Szeretnek énekelni a gyerekek, nagyon sokan.
Ma már közhelynek számít, annyira ismert Kodály Zoltán több mondata is, mint például, hogy "Nem lehet igazán boldog ember az, akinek nem öröm a zene.", vagy "Legyen a zene mindenkié", vagy "A legszebb hangszer az emberi hang." Ezt kórusaink tagjai különösen tudják és képviselik.

Ezúton is felhívjuk figyelmüket a honlapunkon is megtalálható hang-és videofelvételekre, melyek az elmúlt években készültek gyerekeink és tanítóink közreműködésével. Lásd az archívumban, valamint az asszem.hu weboldalon. Megrendelhető még a tavalyi alsós fesztivál DVD-je is alapítványi hozzájárulás fejében.