Sárospatak
Rákóczi vár
Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike.
Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai.1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny.
1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja. 1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1693-tól veszi ténylegesen birtokába vissza II. Rákóczi Ferenc a várat, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták.
A XIX. század első felében Bretzenheim család eklektikus ízlésben újította meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgraetz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.
Református Kollégium
A Sárospataki Református Kollégium udvarán méltóságteljesen áll a Múzeum épülete, a Berna-sor, megőrizve a 18. század végétől a régmúlt üzenetét.
Az egyemeletes épület 1771-1772-ben épült, tervezője és építője Lieb Tamás sóvári mester volt.
A Berna-sor egyetlen épülete annak a korszaknak és stílusnak, amelyet protestáns kollégiumi barokknak nevezünk. Megépítését Szathmáry-Király Györgynek, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főkurátorának köszönheti az iskola, aki kezdeményezte, felügyelte az építkezést, sőt költségeihez is tetemes összeggel járult hozzá.
A "Museum Physicum" alapjait Simándi István (1965-1710) tudós professzor rakta le. 1709-ben nyugat-európai tanulmányútjáról értékes fizikai eszközöket hozott haza az iskolának. Simándi volt az, aki elsőként tanított hazánkban kísérletekkel fizikát. Ezeknek az eszközöknek jelentős része ma is megtalálható a Múzeumban. (pl. Laterna Magica, Légszivattyú...) Simándi Istvánt jeles és tudós egyéniségek követték a fizika tanításában: Barczafalvi Szabó Dávid, Kézy Mózes, Ellend József.
Az iskola a millenniumi, majd a párizsi világkiállításra is küldött fizikai eszközöket. Innen az iskola ezüstéremmel térhetett haza.
Az Éremtár a fizikai múzeummal egyidős gyűjtemény.
A Természetrajzi Gyűjtemény a 18. század végén alakult ki, Szathmári Paksi Pál és Szilágyi Márton tanárok munkássága által. Tovább fejlődött Búza János és Hallgató Sándor tanárok idejében. A gyűjtemény 1952-ben az állami gimnázium szertára lett, majd 1990-től újra a Református Gimnázium állományába került vissza.
A Régészeti Gyűjtemény anyagának nyilvántartását 1800-tól tudják követni. Az 1960-as évekig folyamatos a gyarapodás, ettől kezdve évi 1-2 tárgy kerül beírásra.
A Szépészeti Műgyűjteményt Felmeri Lajos (1840-1894) alapította 1871-ben, miután hazatért európai tanulmányútjáról..
1930-tól a Régiségtár őre Jakob Károly (1890-1951) lett. Az iskola alapításának 400 éves jubileumára (1931) a Nagykönyvtárral és a Levéltárral együtt a múzeumi anyag legszebb darabjait mutatták be..
A Múzeum teljes állománya 2002. december 31-én immár 25.637 múzeumi egység volt. A gyarapodás adományokból, ajándékozás, hagyaték útján történik, ritka esetben vásárlás által. Fő gyűjtési területük továbbra is az iskolatörténet és az egyházművészet.
Sárospatak történetére vonatkozó dokumentumokat, az iskola történetéhez kapcsolódó tárgyak, tablók, fényképek gyűjtését is folytatják.
A múzeum tárgyai kulturális értéket képviselnek.