2012. október 22.

A 2010. augusztus 30. és szeptember 1. közti időszak nekünk „gólyáknak” a gólyatáborról szólt, amit gimnazista tanáraink és a DÖK Kismarosra szerveztek.
Az indulás reggelén még mindenkiben volt egy kis izgalom az új osztálytársak miatt és egy kis félelem az „öregdiákokkal” szemben. Mikor megérkeztünk az Újpesti vasútállomásra, a régi ismerősök ujjongva üdvözölték egymást. Ekkor még inkább a régi csapatok, osztályok csapódtak össze, külön a külsősöktől. Háromnegyed órás vonatút után a szállásra érve megtudtuk a szobabeosztást és már indultunk is az első megmérettetésre. A sáros, latyakos erdőn át egy tisztásig, ahol aztán megkaptuk az első osztályt összekovácsoló feladatunkat. Miután ezt sikeresen végrehajtotta mindkét osztály, oldottabb hangulatban indultunk vissza. Az esti közös főzőcske felidézte a nyári emlékeket, és közelebb hozta egymáshoz az embereket. Ezután következett a takarodó….de nem sok időnk maradt a pihenésre, mert bizony éjszakai program is akadt bőven. Így aztán a mozgalmas éjszaka után, egy átmozgatós reggeli tornával kezdtük azt a szép esős keddi napot. E napra is egy hosszabb túrával készültek a szervezők, amit mi mellesleg elleneztünk, de nem sok beleszólásunk volt a dologba. Így aztán folytatódott a „kiképző tábor” a Nógrádi-várba.
A hosszú túra után egy hangulatos vendéglőben vacsoráztunk. És ez az éjjel is inkább a megpróbáltatásokról szólt, mint a pihenésről. Szeptember 1-re virradó reggel volt a tábor utolsó napja. Ez leginkább már játékos ismerkedéssel, sportversenyekkel, sok nevetéssel és a beavatási szertartással telt.
Hazaérve mindenki jó élményekkel és mókás sztorikkal emlékszik vissza a gólyatáborra, arra gondolva, hogy jövőre mi avatjuk be az újonnan érkező gólyákat!

Kiss Klaudia 9.a