2012. október 27.

2010. december 10-én került sor iskolánk hagyományos szalagavató báljára az ELMÜ sportcsarnokában. Az alábbiakban két élménybeszámoló olvasható az érintettek, 12. évfolyamos diákok tollából.

Szalagavató – Élménybeszámoló 1.

A Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium 2007-2011-es évfolyamának szalagavató báljára idén december 10-én, 18 órai kezdettel az ELMŰ Sportcsarnokban került sor.
Mi, a végzősök már órákkal a megbeszélt időpont előtt a helyszínen voltunk: a lányok izgatottan alakítgatták sminkjüket, hajukat, míg ez alatt a fiúk látszólag nyugodtan üldögéltek a folyosón. Negyed 6, fél 6 körül a vendégek beengedése is megkezdődött, majd röpke fél órával később a szalagavató bálunk is kezdetét vette.
Ez évben a szalagavató különleges módon indult: idén volt rá először példa, hogy iskolánk zászlajának bevitelével kezdődött a bál. A zászló bevitele után elhangzott a Himnusz, majd a bál megnyitójaként a 11. évfolyam palotástáncát láthattuk. A megnyitótánc után a végzős évfolyam, az est főszereplőinek szalagtűzésére került sor. Először a 12. A osztály vonult fel Takács Judit osztályfőnöknő vezetésével, ezután pedig őket követve Antos Gábor osztályfőnök vezette fel a 12. B osztályt. A szalagok feltűzése után Hirmann László igazgató úr beszédét hallhattuk, majd az osztályok levonulása után Tátrai Adrienn, 11.-es tanuló énekét és a Földházi Tánciskola táncosainak produkcióját élvezhette a közönség. A két előadást követően az osztálytáncok kerültek sorra, melyeket még közvetlenül a bál kezdete előtt is gyakoroltunk az apró kis folyosón. A 12. A osztály a „Chicago” című film zenéjére táncolt, a 12. B pedig különböző mai zenékből összeállított mixre adta elő osztálytáncát. A táncok után egy rövid szünetet tartottunk, a szünet után pedig a Fenomén Tánccsoport latin-amerikai táncprodukcióit láthatták a nézők – és persze mi, a kíváncsi végzősök is, egymás hegyén-hátán állva az ajtóban. Ezután a várva várt meglepetéstáncok következtek. Az A-sok már a szünetben is fűszoknyában, egzotikus gyümölcsökkel a kezükben mászkáltak, és ez nem is volt véletlen. Ők Shakira: Waka waka című dalára adták elő fűszoknyás táncukat, melyet az osztály két tanulója: Farkas Fanni és Kiss Cecília tanított be. A B-sek a „Kísértés két szólamban” című film egyik gospel számát dolgozták fel. A táncot közösen találták ki és a tanulták be, a tánc alatti dalt pedig Koffler Júlia, az osztály egyik tanulójának előadásában hallhattuk. A meglepetéstáncok után – amikben természetesen az osztályfőnökök is részt vettek -, ismét egy vendégprodukció következett: Saly Zsófia, volt „károlyis” diák énekelte el az Oroszlánkirály című film egyik betétdalát. Az est a 12. A-s lányoknak a Károlyi Pódiumon minden évben sikeres műsort adó csapata következett, akik az évek alatt előadott táncok mixét mutatták be a közönségnek. Őket követve Zoltán Erika Táncstúdiójának PS CREW nevet viselő csapatát láthattuk. A sok energikus táncprodukció után egy kis nyugalom következett: a teremben kialudtak a fények, mi, végzősök pedig elhelyezkedtünk a tánctér padlóján és megkezdődtek osztályfilmjeink. Természetesen a 12.-esek között nem minden szem maradt szárazon. A két film után a minden évben hatalmas sikert arató Berzsenyi Dániel Gimnázium látványos buzogányshow-ja következett, mely alatt a folyosón és az öltözőkben izgatottan készültünk az est fénypontjára: a keringőre. A fiúk elegáns frakkot öltöttek, a lányok pedig különböző gyönyörű, hófehér keringőruhát viselve léptek ki a közönség elé. Mikor meghallottuk Csajkovszkij Diótörő című művének első hangjait, egymás kezét szorítva bátorítottuk a másikat a folyosón. Kiérve a tánctérre megkezdtük csodaszép keringőnk eltáncolását, melynek koreográfiáját Pozsonyiné Szabó Csilla tanította be. Miután véget ért a tánc, felkérhettük tanárainkat, családtagjainkat, barátainkat. A bál végén már mindenfelé gyönyörű lányokat, elegáns fiúkat, büszkén mosolygó szülőket láthattunk, akik ragyogó arccal nézték „újdonsült szalagos” gyermeküket. A bál legkeményebb feladata után, ami a hiányok nélkül történő összecsomagolás volt megkezdődhetett a lazítás: a szalagavató okozta fáradalmakat a végzős évfolyam egy buli keretében közösen pihente ki az éjszaka folyamán… Még több tánccal, énekléssel, szórakozással. Együtt!
12. a osztályos tanulók

Szalagavató - Élménybeszámoló 2.

Egy végzős gimnazista élete három esemény körül forog: a szalagavató, a ballagás és természetesen az érettségi. E három esemény átöleli a teljes tanévet, és ez így volt tavaly, így lesz jövőre – és így van idén is. Az első „próbatétel”, amivel a diák találkozik, az a szalagavató. Külső szemlélő számára csupán egy háromórás előadás, amiből jó, ha félórányi részt vállal egy-egy rokona, ismerőse. Azonban a színfalak mögött ennél sokkal többről van szó. Rengeteg idő (és renget pénz) ment el azért idén is, hogy decemberben a közönség elégedetten távozzon az ELMŰ Sportcsarnokból.

A szervezés már a tanévnyitó után elkezdődött olyan tánctanár keresésével, akinek van elég mersze megpróbálni a lehetetlent: nyolcvan többé-kevésbé botlábú embert megtanítani két hónap alatt egy olyan tánc koreográfiájára, mellyel eddig valószínűleg csak nézőként találkoztak. Amint megvan a megfelelőnek tűnő jelentkező, indulhat a neheze, a folyamatos táncpróbák két és fél hónapon át. Mellette szép lassan elkezdődtek az osztálytánc, majd a meglepetéstánc próbái is (a ruhapróbákról nem is beszélve), hogy aztán az utolsó hónap már teljesen a szalagavatóra való készülés jegyében teljen. Táncpróbák követtek táncpróbát, miközben az egyes részek zenéi kapcsán is dűlőre kellett jutni, nem beszélve olyan „apróságokról”, mint például hogy, hogyan is nézzen ki a szalag, melyet majd ,,Az Estén” feltűznek. Az osztálytermekben ilyenkor megritkulnak a diákok, szinte nincs olyan délután, mikor ne lenne egy-egy táncpróba, vagy éppen ne az osztályvideó készülne hosszadalmas és fáradtságos munkával.

Így érkezett el december 10-e, a NAGY NAP. Délután négy óra körül kezdtek el szálingózni a diákok és kísérőik a sportcsarnokba, hogy aztán az utolsó egyeztetések, simítások után kezdetét vegye oly sok készülődés, oly sok befektetett energia után a szalagavató. A nézőtér zsúfolásig volt családokkal, rokonokkal, barátokkal, miközben a hagyományoknak megfelelően a 11. évfolyam a palotással megkezdte a műsort. Ezután léptek színre a végzősök is, hogy osztályfőnökük pár bíztató szó kíséretében feltűzze rájuk a szalagot. Természetesen egész este nem volt megállás, produkció produkciót követett: ha nem valamelyik táncban szerepeltek, akkor éppen valamelyik tánchoz való átöltözés zajlott – ami kívülről szépnek és könnyednek tűnhetett, ám fellépőként kevésbé látszik lassabb ritmusúnak. Egyedüli pihenőt az osztályvideók jelentettek, ekkor az egész évfolyam a kivetítő előtt ülve lazított egy kicsit, hogy aztán (a leghosszadalmasabb és a lányok számára egy rémálmot jelentő öltözés után) elérkezzen az est fénypontja, a keringő. A közönség soraiból telefonok, kamerák és fényképezőgépek pásztázzák az alkalmi színpadot, ahol két és fél hónapnyi munka eredménye került bemutatásra: nyolcvan ember teljes harmóniában keringőzik Csajkovszkij Diótörőjének ritmusára. Amikor az utolsó szólam is elhalkul, a közönség tapsviharban tör ki, egyes szülők, rokonok megkönnyezik a produkciót.

A végzős gimnazista pedig megkönnyebbülten sóhajtott fel: sikerrel vette utolsó évének első akadályát.

Nagy Kiril
Papdi Tamás
12.B osztályos tanulók