2014. június 18.


Erdei iskolai beszámoló / 2014. május 5-9. Velence.8.a

Az utolsó erdei iskolánkat Velencén töltöttük.
Az első napon az érkezés után bepakoltunk a házakba, azután vonattal Székesfehérvárra utaztunk. Itt sok szabadidőt kaptunk. A szállásra csak este értünk vissza. Vacsora után lesétáltunk a Velencei-tó partjára. A víz még nagyon hideg volt, pedig szerettünk volna fürödni.

Második nap reggel elsétáltunk a biciklikölcsönzőbe. Mindenki választott egy biciklit, majd pedig átkerekezett a tó partján Gárdonyba. Ott megnéztük Gárdonyi Géza emlékházát. Innen kenuzni mentünk. Az osztályt három részre osztották. Úgy tűnt, hogy a mi hajónk a legügyetlenebb, hiszen mindig lemaradtunk, elakadtunk a nádasban, sokszor még a többieket sem láttuk, viszont ennek ellenére végig vidáman, énekelve eveztünk. A túra végeztével a szállásunkra mentünk, majd pedig közös esti programként tábortüzet gyújtottunk. Ide már Krisztián bácsi is megérkezett.

A tábor harmadik napján ismét biciklire szálltunk, hogy eljuthassunk a sárkányhajózás helyszínére, Agárdra. Remek közös program volt ez az evezés is. Nem sokkal ezután pedig Vörösmarty Mihály költő emlékházához látogattunk Kápolnásnyékre.

A hét csúcspontja a csütörtök volt. Körbetekertük a Velencei-tavat. Ez még nem is lett volna annyira fárasztó, ha nem kellett volna még egy meredek hegyre is feltekernünk. Többen estek-buktak a lejtőn lefelé, de szerencsére kisebb sérülésekkel megúszták a kirándulást.

Az ötödik napon már nem bicikliztünk. Busszal jutottunk el egy Velence közeli településre, ahol az erdőben túráztunk. Később a táborba gyrost rendeltünk, majd pedig készülődtünk a hazaútra.

Nagyon jól éreztük magunkat ebben a táborban. Jó érzés visszagondolni a tábortűzre, a közös estékre az osztállyal, a filmekre, amit Krisztián bácsival néztünk, és a hosszú, fárasztó, bár vidám túrákra.

Ez volt az legjobb táborunk az osztállyal a 8 év alatt.

Németh Réka, Szfárli Nóra, Somogyi Anna