Minden a születésnapommal kezdődött…
Szüleimmel még júniusban gondolkodtunk azon, milyen közös programra tudnánk meghívni néhány osztálytársamat. Anyukámnak volt az ötlete mi lenne, ha szerveznénk egy játékos túrát a Budai Várban. Kicsi korom óta sok időt töltöttünk ott, szinte minden titkos kis zugát ismerem, nagyon szeretek ott lenni.
Anyukám jól ismeri a vár történetét, az épületeit, titkos barlangjait. Sokat mesélt róluk, ezeket a történeteket mindig izgalommal hallgattam. Lelkesen készültünk hát a rendhagyó szülinapi bulira. Anyukám megtervezte az útvonalat, az egyes nevezetességekhez kapcsolódó kérdéseket. A túra nagyon jól sikerült, bár a zivatar elzavart minket.
Szeptember elején átnézve a történelem könyvünket, láttuk, hogy a középkori Budai Vár egy külön fejezet. Jött az újabb ötlet: csináljuk végig az osztállyal is a túrát. Anyukám egyeztetett Várhalmi Márta osztályfőnökkel, aki lelkesen fogadta a kezdeményezést. Ezt követően anyukám szigorúan titkosan átdolgozta a feladatlapot, a korábbi kérdéseket lecserélte, a tankönyv alapján újabbakat fogalmazott meg. A feladatokat saját készítésű képekkel egészítette ki.
A tervezett időbe a Szentháromság tér – Palota rész fért bele. Az osztályból szinte mindenki eljött, már külön élmény volt oda eljutni, tömegközlekedési eszközökkel. Három csoportot alkottunk, volt egy lány csapat, egy fiú csapat és egy vegyes csapat.
A Dísz téren mindenki kapott egy-egy feladatlapot, itt vált világossá, hogy itt most egy verseny lesz: csapatban és egyénileg is. Természetesen lesznek díjak, amik osztályfőnöki órán kerülnek kiosztásra. A feladatlap elején rövid történeti áttekintést olvashattunk a várról. Anyukám minden egyes helyen fontos információkat osztott meg velünk, melyre érdemes volt figyelni, hisz kérdések is voltak hozzájuk. Kaptunk olyan kérdést, mellyel feleleveníthettük a tavalyi történelemórán tanultakat, volt vaktérkép, melyen be kellett jelölni az egyes nevezetességeket, fel kellett ismerni a képeken látható szobrokat, római számokat kellett megfejteni, volt ott gyorsasági kirakós játék is, sőt még latin feliratot is meg kellett fejtenünk. Voltak kérdések, melyek felett sokat tanácskoztunk. Sajnos nem maradt idő minden feladatra, de igyekeztünk minden kérdésre válaszolni.
Péntek reggel izgatottan vártuk az osztályfőnöki órát. Az eredményeket még én sem ismertem. Lezárt borítékban vittem be a kijavított lapokat, a díjakat tartalmazó kis dobozkával. Márta néni felolvasta az értékelést, majd kiosztotta anyukám által készített és a helyezésnek megfelelően díszített mézeskalácsokat. Természetesen a hiányzók is kaptak kis kóstolót.
Mindenki nagyon jól érezte magát a kiránduláson. Sok-sok vicces és komoly pillanatban volt részünk. Ma már megtanultuk, hogy a Mátyás templom hivatalos neve Nagyboldogasszony templom, a Palotát a Turul madár védi, a budai várhegyet alkotó kőzet a budai márga, a Palota kapuját kívül és belül is védi oroszlán…
Jó volt barangolni a világörökség részét képező ódon épületek között, elképzelni milyen lehetett az élet ugyanott a középkorban. Egyöntetűen megszavaztuk a folytatást, hisz a Várnegyed igen nagy és vannak még felfedezni váró történelmi emlékek.
Tóth Dóra
6.b osztályos tanuló