Közös élménybeszámoló a gyerekekkel, akik mindig közbeszólnak
December 6-án - Na, persze, hát mikor máskor? - itt járt a Mikulás. Szinte semmit se öregedett.
- De hát a Mikulás nem öregszik, ezt minden gyerek tudja! -
Bezzeg a gyerekek! Azok mind egy évvel öregebbek lettek!
- Jaj, de vicces! Haha! -
A gyerekek várták, persze, és jobbnál-jobb énekekkel fogadták, voltak, akik furulyáztak is, vagy ajándékot adtak a Télapónak.
- Persze, ez a másik neve, hiszen télen jön és apó, nem igaz?! -
Gyönyörű és vicces, kedves rajzokat készítettek neki.
Ő el is vitte magával, nagyon meg volt hatódva.
Nem egyedül jött, krampuszok is voltak vele.
- Persze, megint lány krampuszokat hozott, de most azért, mert a fiúkat otthon hagyta, hogy vigyázzanak a kis rénszarvasokra, akik nemrég születtek! -
Voltak, akik megtanulták a Mikulás (vagy télapó vagy karácsonyapó) idegen országbeli neveit,
és elmondták neki 24 különböző nyelven, hogy a világon másutt őt hogyan nevezik.
- Csodálkozott is kellőképpen a Mikulás! Némelyik nevére maga sem emlékezett! -
Egy Ukrajnából érkezett kisfiú az ukrán "télapó" üdvözletét is tolmácsolta a mi Mikulásunknak!
Minden teremben jó hangulat uralkodott, mire az ajándékok kiosztására került a sor, és virgácsot senki sem kapott!
- Miért is kapott volna? Hiszen a Mikulás maga is elmondta, hogy ő a rossz gyerekeknek is hoz ajándékot. Neki az a dolga nagyon régen, és még sokáig! -
