Kedves érettségi vizsga előtt álló diákjaink!
Amikor az új tanévre készülve megnyitottam tanári naptáramat, a mai naphoz, november 27-hez ezt a bejegyzést írtam: Szalagavató bál.
Mert így készültünk. Egyeztettünk a Vasas Sportcsarnokkal, ahol méltó módon szervezhettük volna meg Nektek gimnáziumi éveitek talán legnagyobb eseményét. Osztályfőnökeitek készültek, tánctanárokkal, formaruhát varró vállalkozókkal egyeztettek.
Ahogy idővel érkeztek a járvány miatti megszorító intézkedések, korlátozottabb ünnepséget terveztünk. Egy kisebb helyszínnel, az újpesti UP Rendezvénytérrel egyeztettünk.
Végül hivatalos miniszteri leirat érkezett arról, hogy nem szervezhetnek a középiskolák szalagavató bált.
Veszteség ért minket, veszteség ért Titeket.
Nincs módunk gyönyörködni táncaitokban, ünnepelni Titeket.
Nincs módotok felvonulni, viselni ünnepi ruházatotokat, tündökölni fiatalságotokban, fürdeni szeretteitek büszke pillantásaiban.
Nehezen tudok vigasztaló mondatokat írni Nektek.
Kétségessé vált mindaz, ami a gimnáziumi befejező évet emlékezetessé teszi. Lesz-e legalább szalagtűző rendezvény a tavasz beköszöntével? Szervezhetünk-e fáklyás ballagást, ballagást, érettségi bankettet Nektek? Egyáltalán: hogyan kerül sor az érettségi vizsgáitokra? Ezekre a kérdésekre most még nem tudunk egyértelmű és megnyugtató választ adni. Annyit ígérhetek, hogy amit a helyzet megenged, azt megcselekedjük, azaz igyekszünk felejthetetlenné tenni a búcsút, a lezárást.
Bátorításképpen a közelmúltra hivatkoznék. Példaként álljon előttetek az előző évfolyam, akik szintén sokat veszítettek, hiszen csak írásbeli vizsgáik voltak és az év végi hagyományok ápolásából is kimaradtak. Mégis méltósággal, emelt fővel, a helyzet ellen nem lázadva, kimagasló eredményekkel búcsúztak a Károlyitól.
Ezt a példát Ti már most követitek. Hiszen november közepe óta elkötelezetten és hatékonyan vesztek részt a távoktatásban. Most is születnek eredmények, amikre büszkék lehetünk, nyelvvizsgák, kimagasló érettségi eredmények az őszi vizsgaidőszakban. Erőt meríthetünk a közösen felhalmozott erőforrásainkból: a megszerzett tudásból, az elraktározott közös élményekből. Kollégáim tájékoztattak, hogy a fiatalokra jellemző derűvel és optimizmussal élitek meg ezt az időszakot is. Azt kívánom, maradjon fenn az a töretlen bizakodás.
Kedves végzős Diákjaink! Maholnap beléptek abba a klubba, ahol a felnőttek alkotják a tagságot. (Üdv a klubban!) Vártátok, sőt vágytatok rá, készültetek a nagykorúság önállóságára, szabad döntéseire, megnyíló távlataira. De talán már azt is sejtitek, hogy a lehetőségekkel azonos arányban nő a felelősség is.
Amit viszont talán még nem tudtok, csak mi, idősebbek tapasztaltuk meg számtalanszor, hogy minden élet-vihar után kitisztul az ég. Biztos vagyok benne, hogy a közösen megélt nehézségek belátható időn belül véget érnek, és életeteknek, mindannyiunk életének olyan szakasza következik, ami boldogságot, sok örömöt, megelégedettséget hoz.
Kérem, ha nem is ünnepelhetünk együtt, gondoljatok egymásra, osztályközösségetekre! Buzdítalak Titeket, hogy a téli vakáció pihenős napjaiban készítsétek el azokat az osztályvideókat, amelyeket hagyományosan a szalagavató bálon szoktunk levetíteni. Karanténéletetek szobáitok falán túlmutató produktuma lehet egy-egy film, amihez minden muníció rendelkezésre áll: a közösen megélt korábbi élmények, azok fotói, nem utolsó sorban a technikai tudás, hiszen a digitális világban Ti nagyon is otthon vagytok.
Kérem azt is, hogy a visszapillantás során ne feledkezzetek el osztályfőnökeitekről, Gombos Tünde tanárnőről és Antos Gábor tanár úrról, akik szintúgy kiérdemeltek volna a sorstól egy szép szalagavató bált. Köszönjétek meg ebben a formában is értetek buzgólkodó törődésüket!
Baráti pártfogással:
Hirmann László igazgató
Újpest, 2020. november 27-én, a szalagavató bál tervezett napján