Katona András: Az iskola pedagógiai hitvallása
Kivonat a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium eredeti pedagógiai programjából
Az iskolai nevelő-oktató munka alapelveiről
Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy az állandóan változó működési és közoktatási feltételek ellenére is maradandó szellemi alapokra épült a gimnázium szakmai arculata. E koncepció alapgondolatát a magyar oktatási tradíció értékeinek megtartása és a korszerű pedagógiai törekvések harmonizálása adja. Károlyi István életművének több mint száz éven átívelő üzenete iránytűként szolgált és ma fontosabb, mint valaha. Intézményünk rangját növeli az a körülmény is, hogy öreg falai között, kisebb megszakításokkal 1891 óta folyik oktatás.
A nevelőtestület a pedagógiai cél- és feladatrendszer megfogalmazásakor figyelembe vette a korunkban lejátszódó bonyolult társadalmi, kulturális változásokat is. Valós társadalmi szükséglet van olyan iskola iránt, amelyikben a szemléletformáló nevelés és oktatás utat mutat a fiataloknak az információrobbanás korszakában a lényeges és lényegtelen, az érték és az értéktelen közötti választásban. A szülők elvárják, hogy az alma mater törődése akadályozza meg a sodródást, segítse a fiatalokat a társadalmilag és önmaguk számára is értékes célok megtalálásában s azok eléréséhez szükséges tudással vértezze fel őket. Iskolánk a személyiségközpontú pedagógiával, az erkölcsi neveléssel és a barátságos, demokratikus légkör megteremtésével, a fiatalokkal való fokozott törődéssel, kedvező feltételeket teremt az emelt szintű érettségi megszerzéséhez és ezzel jó alapokat biztosít a felsőfokú tanulmányok folytatásához. A tanári kollektíva és az iskolánkba járt sok kedves, értelmes gyerek együttműködésének eredményeként elmondhatjuk, hogy tanítványaink sokasága sikeres hallgatója csaknem valamennyi fővárosi egyetemnek.
Az elképzelések megvalósítása érdekében az intézmény tanári kollektívája részletes pedagógiai programban fogalmazta meg konkrét céljait és feladatait.
Részletek a pedagógiai programból:
Nevelés és oktatás:
"A kedvező iskolai légkörben az alma mater egyik fő feladata, hogy erkölcsi kisugárzásával, jellemformáló neveléssel segítse a fiatalokat életcéljaik megválasztásában, ismereteik társadalmilag hasznos irányban történő mozgósításában. A nevelés - oktatás harmóniája akkor valósul meg, ha az alapozó és korszerű ismeretek közvetítését áthatja egyfajta humanizáltságra törekvés. Fontos az önállóság és az öntevékenység kialakítása, az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kiművelése.
Ennek a műveltségi anyag egészére kiható jelentése, hogy az oktatásban kiemelten jelenik meg az igazságot kutató, az értéket teremtő, önmagával is viaskodó ember, a maga természetességében, szépségében és életigenlésében."
Műveltség és fejlesztés:
"... a globalizálódó világban, a nemzetközi kommunikáció robbanásszerű terjedésekor soha nem volt fontosabb, hogy a fiatalok ismerjék az egyetemes kultúra örök értékű, kimagaslóan fontos értékeit és eseményeit. Az iskola éppen a fontos ismeretek könnyebb elsajátítása, megszerzése és felhasználása érdekében fejleszti tanítványai eszköztudását, készségeit, képességeit. Az iskola napjaink korszerű informatikai, társadalom - és természetismereti tudását ötvözi az igényes humán műveltségtartalmakkal és gondolatgazdasággal.
A széles műveltségi alapokon nyugvó gimnáziumi oktatási tradíció lényege, hogy ablakot nyit a világra. Az iskola szemléletet formál, életpálya választásában segít, kritikai gondolkodásra, alkotásra, folyamatos önképzésre, továbbtanulásra ösztönöz. A fiatalokat az önmegvalósítási-, önkifejezési törekvéseiben az értékek keresésére illetve új értékek teremtésére sarkallja."
Nemzeti önbecsülés és Európaismeret:
"A gimnázium alapvető feladatának tartja, hogy a nemzeti identitástudat formálása mellett tanítványaival megismertesse a Kárpát-medence és Európa más népeit is. Különösen fontos a soknemzetiségű hazánk, és sokféle felekezetű kulturális érték, hagyomány tisztelete és szeretete. Ezzel fejlődik tolerancia- és empátiakészségük is. A fiataloknak tudatosan kell törekedniük a felelősségteljes véleményformálásra, sőt akár tettekre is az ország javára.
Napjaink multikulturális és globalizációs hatásai szükségessé teszik, hogy a műveltségi anyag minden részében megjelenjen az európai népek történelme, hagyományaik és eredményeik ismerete. A gyerekek többsége megérti, hogy magyar állampolgárként azzal szereznek elismerést Európában, ha majd felnőttként megtalálják a sajátosan magyar válaszokat korszakunk társadalmi, tudományos és gazdasági kihívásaira."
Munkakultúra és demokratizmus:
"A felelősségteljesen gondolkodó "iskolapolgárok" jó eséllyel válnak a társadalmi kérdések iránt nyitott, a másságot elfogadó, az eltérő érdekeket tárgyilagosan mérlegelő állampolgárokká. A megfelelően előkészített és az életkori sajátosságoknak megfelelő döntési helyzetekben a tanulók képesek a konstruktív véleményalkotásra, saját életük tartalmasabbá tételére.
Az állampolgári ismeretek alapjainak a megismerésén túl a műveltségi anyag és a módszerek akkor támogatják a demokratikus attitűd kialakulását, ha az minden elemében rámutat az alternatívákra, az emberi döntési helyzetekre; és az ismeretszerzés technikája elmélkedésre, vitára, érvek és ellenérvek kifejtésére késztet, lehetőséget ad a döntések mögötti emberi indítékok megértésére, értékelésére."
Egyén és közösség:
"Az iskola gazdag tanulói tevékenységrepertoár fenntartásával biztosítja a tanulók adottságaihoz igazodó sokoldalú, a fiatalabbaknál játékosabb, a nagyobbaknál komolyabb feladathelyzeteket. Az egyénileg sikeresen megoldott feladatok a fejlesztő hatásukon túl, mindenkiben erősítik az önbecsülést s új feladatok leküzdésére ösztönöz. A játékos csapatmunkában, versenyekben, osztály- és iskolaközösségi feladatokban fejlődik együttműködési és toleranciakészsége, vágy ébred benne a valahová tartozás iránt, és miután érettebb korban megerősödött az önmagáért és másokért érzett felelősségérzete, akkor válik csak igazán alkalmassá a családi életre, a nemzeti hagyományok ápolására. A gimnázium felelősséget érez tanítványai család- és gyermekszeretet életérzésének kibontakozása iránt."
Teljes értékű egészséges élet, tiszta környezet:
"Teljes értékű életre csak az az ember képes, aki harmóniában él természeti és társadalmi környezetével, és főleg önmagával, amelyre akkor van leginkább esély, ha az iskolai és azon kívüli környezetében a képességeivel arányos feladat- és élethelyzetek érik. Ha a célkitűzései arányban állnak pillanatnyi helyzetével, tudásával lelki teherbíró képességével örömmel tölti el saját életereje, jó fizikuma, képes szeretetet adni, és másokét befogadni. Otthonosan mozog úgy az emberi kapcsolatokban, mint a természeti és tárgyi környezetben.
A magasabb évfolyamba járóknak tudatosan kell törekedniük konfliktusaik felismerésére és leküzdésére, személyiségük mozgósítására reális céljaik elérésére. Képesnek kell lenniük segítséget adniuk és kérniük. Fel kell ismerniük a lelki békéjüket, és egészségüket fenyegető élethelyzeteket. El kell utasítaniuk a függőséget okozó szereket, károsító drogokat, alkoholt és dohányzást.
A fiataloknak meg kell érteniük, hogy "az egészség állapota az nem a betegség hiánya". A tiszta környezet, a mozgás öröme és az egészséges életmód az életfilozófiájuk egyik lényegévé kell, hogy váljon."
Melléklet:
Hagyományápolás iskolánkban - Károlyi István gróf szobrának megkoszorúzása 2010. november 15-én. A virágokat elhelyező tanulók mellett Rádi Attila, Újpest alpolgármestere és Károlyi Erzsébet asszony