A Magyar Természettudományi Múzeumban jártunk! 7. évfolyam
A 7. évfolyam tanulóival 2010. október 29-én reggel a Természettudományi Múzeumba indultunk. A múzeumot metróval közelítettük meg.
Először a múzeum épülete mellett elhelyezett több tonnás kőzettömböket néztük meg, melyek a földtörténeti múlt több száz millió évéről meséltek. A kőzetek között van egy darab gneisz Kópházáról, egy devon korú mészkőszikla Szabadbattyánból, egy perm homokkőtömb a Balaton-felvidékről. A földtörténeti középkort üledékes kőzetek (kagylós és ammoniteszes mészkő) képviselik. Az utolsó hatvanöt millió évben keletkezett kőzetek között vulkáni képződményeket, tengeri és édesvízi környezetben keletkezett kőzeteket egyaránt találhattunk.
Ahogy beléptünk a kapun, a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza tárult a szemünk elé. 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya, kb. egy tonnát nyom.
A Kupolacsarnok 14 méter átmérőjű gömbkupolája alatt Afrika papirusz mocsarainak egy részletét építették fel, az afrikai élőhely legjellegzetesebb és egyben titokzatos madarával, a papucscsőrű gólyával. A sűrű papiruszerdő különleges lakói között láthattuk a nílusi krokodil is. Megtudtuk, hogy a papiruszmocsarak névadó, növényzetalkotó faja a papirusz sás. A tó szikláin Afrika más, jellegzetes állatait figyelhettük meg, mint a királypiton, a telepes agáma, a gumósnyelvű nádibéka és az ősz antilop.
A múzeum, 122 négyzetméteres üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben”, egyszer csak egy varázslatos világ jelent meg. A korallzátonyok világa. A több mint 200 korallfaj között 160 hal úszik, és 1000-nél több csiga, kagyló, rák, féreg, tengeri sün, tengeri csillag ad ízelítőt a Föld legváltozatosabb élőhelyéről. A falba süllyesztett akváriumokban, összesen 13 000 liter vízben élő halakat, korallokat láthattunk.
A további kiállításhoz egy lépcső vezetett. A bemutató a Kárpát-medence természettörténetén keresztül kísérte végig azt az utat, amelyet a természetben megjelenő ember napjainkig megtett. Láthattuk, miként használta fel a természeti erőforrásokat, miközben átalakította, és esetenként súlyosan károsította természeti környezetét.
Megcsodálhattunk egy igazi mamutot is, ami kb. 135 000 évvel ezelőtt élt a földön.
Figyelmünket nagyon lekötötte, az a népességszámláló, amely azt mutatja meg, hogy Magyarországon hány ember él, születik illetve hal meg.
Évfolyamunk remek hangulatban töltötte el az időt, és fájó szívvel hagytuk ott ezt a csodálatos kiállítást. Sok szépet, érdekeset láttunk, hallottunk.
Aki még nem látta, annak nagyon ajánljuk, hogy látogasson el! Biztos kellemes kikapcsolódásban, játékos tanulásban lesz része.
7. évfolyam tanulói
Mellékletek